A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Miután hazánkban is öregedő populációval kell számolnunk, alapvető fontosságú, hogy a gyakorló orvos tisztában legyen a nemszteroid gyulladáscsökkentők alapvető farmakokinetikai sajátosságaival, gyógyszer-interakciói­val, mellékhatásprofiljával, és a saját szakterületén belül mindig a legújabb irányelvek mentén használja ezeket a gyógyszereket.

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) korábbi, döntően a glikémiás kontrollra fókuszáló terápiás megközelítése helyett a legújabb nemzetközi ajánlások holisztikus kezelést, valamint az antihyperglykaemiás terápia megtervezésekor az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség (ASCVD), a pangásos szívelégtelenség, illetve a diabeteses vesekárosodás felmérésén alapuló egyéni gyógyszerválasztást preferálnak. Mindehhez a jól edukált beteg megnyerése, reálisan elérhető, időben behatárolt egyéni célkitűzések egyeztetése szükséges, a beteg személyes preferenciáit is figyelembe véve.

A kánikulát tekintjük a legfőbb ellenségnek, de hidegebb napokon is jelentősen nő a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kockázata.

A szív- és érrendszeri betegségekből fakadó halálozás a vezető mortalitási tényező a világ fejlett országaiban. Az elmúlt évtizedekben a halálozás jelentős csökkenésének lehettünk tanúi, mely hatására már nem minden második, csak közel minden harmadik fatális esemény kardiovaszkuláris eredetű.

A cTn-szintek változása nagy szenzitivitással és specificitással jelzi a myocardialis necrosist, illetve módot nyújt a myocardialis infarktus és az instabil angina elkülönítésére.

A pentraxinok kulcsszerepet játszanak a humorális veleszületett immunválaszban és a következményes gyulladásos folyamatokban.

A diabéteszes microangiopathiák kivizsgálása jól kidolgozott terület, de kórjóslata nem adható meg invazív beavatkozások, illetve a koszorúerek CT-vizsgálata nélkül.

A trombinképződés monitorozása értékes lehet a hiperkoagulabilitás és a terápiás hatékonyság követésére.

A hemosztázis, az érrendszer és a gyulladás szoros, anatómiai és funkcionális összefonódásai számos összetett betegség – köztük az aterotrombózis – alapját képezik.  Egy holland munkacsoport összefoglalta e rendszerek mélyreható szerepét.